Gyümölcsfajták

I. Almák

Szentiványi [ismert fajta]. Aratáskor (július közepén) érő, a legkorábbi nyári alma. Tyúktojás nagyságú, tojásdad alakú alma. Világos sárgára érik. Különleges, „tikkanós", édes ízű alma. [Kéri-kert; Sárog-Kovács-kert] Ma nincs ismert fennmaradt példánya.
„Nyári csíkos kásás". Korai (július végi) érésű nyári alma. Tyúktojás nagyságú, lapított alma. Sárga alapszínű, piros csíkozással. Zamatos, édes-savanykás ízű. [Bartus-Kosik-kert] Ma nincs ismert fennmaradt példánya.
Nyári üvegalma [Klára]. Július végén érő nyári alma. Libatojás nagyságú, gömbölyű alma. Sárgára érik, túlérve áttetsző. Bőlevű, savanyú alma. [Dzsatko-Bálint-kert; Bartus-Kosik-kert; Melczer-kert]
„Nyári csörgős alma". Korai (július végi) nyári alma. Kacsatojás méretű, inkább lapos alma. Sárgára érik, édes-savanykás alma. [Gulyás–Melczer-kert; Nagy-kert]
„Nyári csíkos leves". Korai (július végi) érésű nyári alma. Tyúktojás nagyságú, gömbölyű. Hasonló a nyári csíkos kásáshoz. Ízre édes-savanykás. [Dzsatko-Bálint-kert; Szabó-kert] Ma nincs ismert fennmaradt példánya.
„Pirosbelű alma". Őszi alma. Tyúktojás nagyságú, inkább gömbölyű alma. Színe bordó, a magház körül rózsaszín–piros. Savanykás-édes, fűszeres ízű, illatos gyümölcsű. [Szkibó-kert] Ma nincs ismert fennmaradt példánya.
Sándor cár. [ismert fajta] Őszi alma. Libatojás nagyságú vagy attól is nagyobb. Narancssárga alapszínű, piros csíkos alma, kissé bordás. Savanykás ízű és kásás. [Körtvély–Králik-porta; Haladi: Molnár-féle pince felett]
Selyem édes [bizonyára a Tafota]. Őszi alma, télre nem áll el. Libatojás nagyságú, lapos alma. Sárgára érik. Íze édes, kissé „tikkanó". [Fertés: Mészáros-féle]
Sóvári (változataival: nemes sóvári, sóvári, színes sóvári). Téli utóérésű, szeptemberben szedték. Libatojás nagyságú, tojásdad alma (a „sóvári" inkább laposabb és kisebb, míg a „színes sóvári" gömbölyű). A zöldes alapszínt rózsaszínes-lilás csíkozás mossa. Édes alma, jellegzetes „sóvári ízzel". [Általánosan elterjedt, de jó gyümölcsöt adó fák: Fertés, Haladi]
„Borézű". Téli utóérésű. Kacsatojás nagyságú. Sárgászöld alapszínű, piros-bordó csíkos és gömbölyű. Édes-savanyú, illatos, leves alma. [Fertés: Mészáros-féle; Góbis: Galicza-féle; Dzsatko Bálint-kert; Szabó-kert]
Arany pármin [Téli arany pármen]. Téli utóérésű, hosszú ideig elálló. Kacsatojás nagyságú, gömbölyű alma. Alapszíne éréskor sárga, mely piros csíkos. Íze savanykás. [Góbis: Molnár-féle szőlő; Góbis: Galica-féle szőlő; Ilasi-völgy: Kosik-féle; Bartus Kosik-féle pincénél]
Brónabukk. [ismert fajta] Téli alma, a legtovább eltartható (a következő nyárig eláll). Tyúktojás nagyságú, kemény, inkább lapos alma. Szedéskor zöld, olykor sötétbordó csíkkal. Fanyar, savanykás alma. [Matyi Rémiás-kert; Ilasi-völgy: Molnár-féle pince felett; Pólyásban, a patakparton]
Párizs édes. [ismert fajta] Téli alma. Jércetojás nagyságú, gömbölyű almácska. Egyik oldalán a sárga alapszínű alma pirossal mosott. Leves, íze jellegzetesen, túlságosan is édes („tikkanós"). [Ilasi-völgy: községi legelőbe; Kéri-kert; Melczer-kert]
Bőralma vagy mocskos alma [Parker pepin]. Téli alma. Kacsatojás nagyságú, gömbölyű alma. Bőre jellegzetesen parás, barnás, olykor koromszínű lepedékkel. Kásás, savanykás. [Ilasi-völgy; Rosenthal–Dula-kert: Kossuth út ?]
Kormos pármin [Cox narancs renet]. Téli alma. Kacsatojás nagyságú, gömbölyű alma. Bőre kissé parás, ott barna színű, de helyenként sima: narancssárga, vörös csíkokkal. Édes-savanykás, kásás alma. [Fertés: Molnár-féle gyümölcsös]
„Balul" [feltehetően valamely renet-fajta]. Téli alma. Lúdtojás nagyságú, inkább gömbölyű, kissé bordás alma. Színe narancsos, vörös csíkozással. Savanykás, fűszeres ízű bőlevű, kásás alma. [Fertés: Molnár-féle gyümölcsös; Pólyás: Kosik-féle gyümölcsös]
Citromalma [Batul]. Téli alma. Tyúktojás nagyságú. Citromsárgára érik, egyik oldalán pirosodik. Savanykás gyümölcsű. [Góbis]
Húsvéti rozmaring. [ismert fajta] Téli alma, jól tárolható. Tyúktojás nagyságú gömbölyded, olykor hosszúkás alma. Zöldessárga, egyik oldalán pirossal mosott. Héja zsíros tapintású, húsa kemény, leves. Édes-savanykás ízű. [Bencs-féle kert: József Attila út 28.; Koleszár-kert: Akácos u. 36.]
Törökbálint [ismert fajta]. Téli alma. Kacsatojás nagyságú. Gömbölyű, sötétpirosra érik. Édes ízű alma. [Fertés: Molnár-féle gyümölcsös, elpusztult]
Jonatán [Jonathan]. Téli alma. Kacsatojás nagyságú. Egyik oldalán pirosra mosott, egyébként zöldessárga alapszínű alma. Fekete keserűfoltosságra hajlamos alma. Édes-savanykás ízzel. [számos helyütt, pl. Koleszár-kert: Akácos u. 36.]
„Tökalma". Őszi alma. Kacsatojás nagyságú, jellemzően gömbölyű, minden oldalán bordóspirosra érő alma. Édes-savanykás, hamar romló fajta. [Pólyás: Kosik-féle gyümölcsös; Sidrik: Szabó-féle gyümölcsös]
Leánycsecsű. [bizonyára a Brabanti hercegnő] Téli alma. Tyúktojás nagyságú. Sárgára érik, jellegzetes megnyúlt alakú. Édeskés gyümölcsű. [Fertés: Dobos-féle gyümölcsös]
Kassai kormos [ismert fajta]. Téli alma. Kacsatojás nagyságú, kissé bordás. Sötétzöldre érik, mindenütt parás a bőre. Édeskés-savanykás alma. [Sidrik: Szabó-féle gyümölcsös]

II. Körték

Búzával érő körte [leírt fajta]. Korai (július eleji) érésű. Apró, jércetojás méretű körte. Nyakas formájú. Színe sárga, egyik oldalán pirosra érik. Leves és édes. [Galicza-kert; Dzsatko-Bálint-kert; Drótos-féle kert]
Árpával érő körte [leírt fajta]. Korán (július második felében) érik. Kicsi, jércetojás méretű. Rövid nyakas körte. Sárgára érik, kicsit barnul. Leves, édes, kissé savas. [Kéri-kert]
Dinnyével érő körte. [fajtakör]. Augusztus második felében érő körte. Jércetojás nagyságú. Kicsi nyakas körte. Sárgára érő. Leves, enyhén Vilmos körte ízű. [Fertés: Molnár-féle gyümölcsös]
Szürmonyó. [helyi?]. Korán (július elején) ért. Apró, jércetojás nagyságú. Inkább gömbölyű formájú körte. Színe zöld és barna. Szotyósodásra hajlamos, kissé köves körte. Gyümölcse leves, nagyon édes. [Galicza-kert]
Boldogasszony körte. [?] Augusztus közepén érő körte. Kacsatojás nagyságú a gyümölcse. Formája nyakas. Sárgára érik, napos oldalán pírral. Leves, édes körte, kissé savas. [K. Kosik-kert; Tamás-kert; B. Kosik-kert]
Csürtös veres körte. [Arabitka változat] Augusztus második felében érő bőtermő körte. Jércetojás nagyságú körte, fürtökben érik. Nyakas, zöld alapon pirosra érik, kissé sárgul. Leves, kissé fanyar körte. [Kéri-kert; Körtvély-kert; B. Milány--Drótos-kert]
Vérbélű körte. [régi fajta] Augusztus második felében érik. Rövid nyakas körte, jellegzetes piros gyümölcshússal, ami szotyósodásra hajlamos. Zöldessárga, némi pírral. Leves, édes körte. [B. Kosik-kert, Dzs. Bálint-kert, Bencs-kert]
Szrotykos. [régi fajta] Szeptember második felében érő körte. Jércetojás méretű. Nyakas, zöldessárgára érő, kövecses körte. Leves, édes, szotyósodásra hajlamos gyümölcsű. [Fertés: Molnár-féle gyümölcsös; Haladi: Körtvély-féle szőlő]
Cibartus körte. [régi fajta, azonosítatlan] Őszi körte. Nagyságára, formájára nem emlékeznek. [Pályi-völgy]
Téli fontos. [régi fajta] Karácsony után, januárban ért meg. Libatojás nagyságú. Rövid nyakas körte. Zölden maradt éréskor is, kövecses, fojtós körte, savanykás. [Molnár-kert; Galicza-kert]
Téli esperes körte. [régi fajta] Karácsony után, januárban ért meg. Kacsatojás méretű. Hengeres, tömpe végű körte. Sárgára érik. Kissé fojtós, kövecses, édes-savanykás körte. [Góbis: Molnár-féle szőlő; Bencs-kert]
Vajkörte. [Erdei vajkörte.] Augusztus második felében érő. Tyúktojás nagyságú. Rövid nyakas. Zöldessárgára érik, édes körte. [Sidrik: Török-féle gyümölcsös]
Császárkörte. [nem azonosított] Augusztus második felében érik. Kacsatojás méretű a gyümölcse. Rövid nyakas. Sárgára érik. Leves, édes, szotyósodásra hajlamos körte. [több helyütt]
Lisztes körte. [nem azonosított] Augusztusi érésű. Nagyságára, formájára nem emlékeznek. Fojtós, nem leves körte. [Kéri-kert, Reményi-féle gyümölcsös]
Mézes körte. [nem azonosított] Augusztus második felében, szeptember elején érik. Bőtermő. Jércetojás nagyságú. Kicsit nyakas. Sárgára érő, napos oldalán pirosodó. Enyhén kövecses, szotyósodásra hajlamos. Nagyon édes körte. [Molnár-kert; Stefán-kert]

III. Szilvák

Sivákló. [nem azonosított] Július végén, augusztus elején érő. Kb. 4 cm-es. Hamvas kék, kicsit hosszúkás gyümölcsű, magja tömpe végű. Édes szilva. [sok helyütt]
Markuja. [] Július végén érő szilva. Kb. 3 cm-es. Gömbölyű, piros-sárgára érő. Édes gyümölcsű. [Milány-kert]
Muskotályos. Augusztus második felében érik. Kicsi (kb. 2–3 cm-es), gömbölyű szemű. Színe liláspiros. Muskotályos zamatú. [Tamás-kert: József Attila út 24.]
Zöld ringló. Augusztus végén érő szilva. Kb. 3 cm-es. Gömbölyű, sárgára érő. Nagyon édes, világoszöldre érő szilva. [Dzs. Bálint-kert]
Fehér ringló. Augusztus végén érő szilva. Kb. 3 cm-es, gömbölyű szilva. Édes, sárgára érő gyümölcsű. [Dzs. Bálint-kert]
Piros ringló. Augusztus végén érő szilva. Kb. 3 cm-es. Gömbölyű, pirosra érő. Kissé savanykás szilva. [Dzs. Bálint-kert]
Rózsaszilva. [Olasz ringló] Augusztus második felében érik. Kb. 5 cm-es. Gömbölyű, rózsaszínes-lilás színű. Leves, savanykás szilva [Molnár-kert]
Betrenci. [Besztercei.] Szeptember második felében érik. Kb. 4–5 cm-es. Hosszúkás, magvaváló szilva. Hamvaskék színű, sárga húsú, éréskor a fán töppedésre hajlamos. [sok helyütt]
Fehér szilva. [Fehér betrenci.] Szeptember második felében érik. Kb. 4–5 cm-es. Hosszúkás, magvaváló szilva. Sárgára érik, édes. [sok helyütt]
Boszniai. [Mézes, Ageni.] Szeptember második felében érik. Kb. 4–5 cm-es. Sárgás-rózsaszín, sötétlila, sonka alakú szilva, nem magvaváló, nagyon édes. [Szőlősfej-kert; sok helyütt]
Veres szilva. Szeptember elején érik. Kb. 4–5 cm-es. Nem magvaváló, vörösesbarna héjú. Kissé hosszúkás, édes, leves szilva. [Szőlősfej-kert; sok helyütt]
Durkó [Duránci.] Szeptember második felében érik. Kb. 4–5 cm-es. Nem magvaváló, gömbölyded alakú, kékre érő, sárga húsú, nagyon édes szilva. [sok helyütt]
Kuzinka. [Kökényszilva] Szeptember második felében érik. Kb. 2 cm-es, gömbölyű gyümölcsű. Sötétkékre érik, savanykás ízű, nem túl leves. [sok helyütt]
Bódi. Augusztus elején érik. Kb. 4–5 cm-es, hosszúkás, sonka alakú szilva. Lilásrózsaszínre érik, nem magvaváló. Édes, ízletes szilva. [az út szélén Bódvaszilas–Szögliget küzött]
Fosóka. Augusztus második felében érik. Kb. 2 cm-es a gyümölcse. Nem magvaváló, leves szilva. [Árok]
Papszilva. [Lószemű] Szeptember második felében érik. Kb. 5–6 cm-es nagyságú. Nem magvaváló, hamvas sötétkékre érik. Húsa sötétsárga és édes. [Fertés: Molnár-kert]
Sárga vadszilva. Augusztusban érik. Kb. 2 cm-es a gyümölcse. Nem magvaváló. Savanykás szilva. [kastélykert: Akácos u. 3.]
Paradicsomszilva. Augusztusban érik. Kb. 2–3 cm-es a gyümölcse. Nem magvaváló. Lilás, rózsaszínes, bordó. Savanykás szilva. [M. Rémiás-kert]

IV. Cseresznyék

Pozsonyi cseresznye: Május végén, június elején érő, apró szemű, leves, édes és pirosasra színeződő. Majdnem minden szőlőben volt, de előfordult a gyümölcsösökben és a kertekben is. [Stefán-féle szőlő az Ilasi-völgy-torokban, Tamás-féle szőlőbe – előbbi szomszédja]
Gazi cseresznye. Június végén, apró szemű, keserű vagy ízetlen gyümölcsű, feketére vagy pirosra érő. Több helyütt nagy fák voltak, főként legelőkbe. [Dusa eleje]
Fekete halyag. Június végén érő, kb. 1–1,5 cm-es gyümölcsű, feketére ért. Leves, édes cseresznye. [sok helyütt]
Veres halyag. Június végén érő, kb. 1–1,5 cm-es gyümölcsű, pirosra ért. Leves, édes cseresznye. [sok helyütt]
Sárga halyag. Június végén érő, kb. 1–1,5 cm-es gyümölcsű, sárgára ért. Leves, édes cseresznye. [sok helyütt]
Fekete ropogó. Július elején érő. Kb. 1,5–2 cm-es gyümölcsű cseresznye, feketére érő. [sok helyütt]
Veres ropogó. Július elején érő. Kb. 1,5–2 cm-es gyümölcsű cseresznye, pirosra érő. [sok helyütt]

V. Meggyek

Cigánymeggy. Június végén érik. Apró szemű, festőlevű, savanyú meggy. [sok helyütt belterületen]
Spanyolmeggy. Július elején érik. Nagyobb szemű, édes-savanykás meggy. [sok helyütt belterületen]

VI. Birs

Birsalma. Októberben érik meg. Tyúktojás nagyságútól a libatojás méretűig. Formája gömbölyű, bordás. [sok helyütt]
Birskörte. Októberben érik meg. Tyúktojás nagyságútól a libatojás méretűig. Formája kissé nyakas, bordás. [sok helyütt]

VII. Dió

Papírhéjú. Szeptember közepén érik. Hosszúkás, kb. 3 cm-es nagyságú, könnyen feltörhető dió. [sok helyütt]
Pirosbelű. Szeptember közepén érik. Kissé hosszúkás, kb. 3 cm-es dió; a maghártya vörös színű. A II. világháborút követően került a faluba. [Balázs János kertje]
Nagy szemű. Szeptember közepén érik. Gömbölyded, kb. 5 cm-es nagyságú, könnyen feltörhető dió. [Galicza-kert]
Fás. Szeptember közepén érik. Hosszúkás, kb. 3 cm-es nagyságú, nehezen feltörhető dió. [sok helyütt]

VIII. Egyéb gyümölcsök

Kajszi. Általában apró gyümölcsű. [Kertekben]
Parasztbarack. Őszibarack, általában a magház mellett piros színű. Kisebb gyümölcsű. [Sokfelé, szőlők között]
Naspolya. Általában kisebb gyümölcsű. [Ritkán, egyes szőlőhegyi gyümölcsösökben.]